Györköny a Magyar Köztársaságban, Tolna megye terültén a Duna közelében található. A település egy völgyben helyezkedik el, talaja mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas. A község területe ősidők óta lakott hely.

Történelme során kétszer majdnem teljesen elpusztult, ma mégis új házakat és hozzá jövőbe néző terveket épít, ünnepet tart egy Tolna megyei kis falu, Györköny lakossága.

Van mit ünnepeljen, az ünnephez van bora, a borhoz látványos, vendégváró pincék, olyanok, amik párjukat ritkítják talán egész Európában.

A Nemzetiségi- és Falunapok Györkönyben a leendő Kézművesház falainak döngölésével kezdődtek.

Az Arvisura a Bibliához hasonlóan többszörösen kódolt, magyar Ószövetség, Paál Zoltán rovósámánunk felbecsülhetetlen értékű hagyatékát, a hun-magyar törzsek több mint hatezer éves írott, igaz történelme.

Az Arvisurák a 24 Hun Törzsszövetség beavatottjainak rendszeresen írt és őrzött hagyománya. Először Arvisura-Anyahita, azaz a magyarok Nagyboldogasszonya kezdte el lejegyezni, még az özönvíz előtt, őseink akkori hazájában, az azóta elsüllyedt Ataiszon.

A feljegyzések tőle kapták a nevüket, melynek jelentése Igazszólás.

A lap főszerkesztője, Kiss Krisztina saját hitvallását vetíti bele a lap szellemiségébe, melyet így mutat be.

A lap célja a magyar hagyományok megmutatása, újrafelfedezése, megtanítása, a hagyományőrzésre épülő aktivitás fokozása.

Az Arany Tarsoly egy jelkép.

A jelképek arra valók, hogy emlékeztessenek, és ösztönözzenek. A tarsoly méltóságjelvény, rangjelzés, ornamentika, címer, emlékeztető, hit, üzenet, ruházati kiegészítő, zseb, gondolkodásmód, életforma.

2011-ben is ezen ősi szakma mesterei a  szakmájuk fogásait bemutató versenyszámokban mérték össze tudásukataz Országos Gulyásversenyt, Pásztortalálkozót és Pásztortáncverseny alkalmából.

Boldogfa(j)i templom a mi házunk lehetne,

benne való oltár mi asztalunk lehetne,

misemondó ruha mi abroszunk lehetne,

benne való kelhe mi poharunk lehetne,

benne való ostya mi kenyerenk lehetne.

Rét ökör, régi törvén, haj, regü rejtem!

Boldogfai regősének Gyűjtötte: Vikár Béla, 1900
Lejegyezte: Bartók Béla

Bevezetőben rövid áttekintést igyekszünk adni arról, hogy az évkörnek a népi műveltség rendszerével - azon belül is különösen a népmesével - való kapcsolatát kik, hogyan kutatták eddig, és milyen eredményre jutottak.

A tanulmánynak ez az első fejezete némileg átdolgozott és bővített változata annak az írásnak, amely először - számos értelemzavaró sajtóhibával - a Magyarság és műveltség - Nyelvében él...? című INTART-kiadványban látott napvilágot 1987-ben, majd a Gödöllői Galéria Balladás képek című kiállításának katalógus előszavaként, Népköltészetünk és az évkör címmel, 1988-ban.

Ásványvíz és gyógyvíz közt nincs éles határ. Minden természetes ásványvíz gyógyhatású,- a szervezet méregtelenítésében mindenképpen! Azonban a magyar gyógyvíz ennél is jóval többet tud...

Ne járjon azonban multi élelmiszerlácokhoz, mert ott egy üveggel sem lát belőlük.

Pedig gyógyhatásuk olyan mértékkel bír, hogy a civilizációs betegségek 80 %-a megelőzhető volna rendszeres fogyasztásukkal.

Az EU-ba történt belépésünket követő szabvány érvényesítési lihegés nagy károkat okozott gyógyvíz forgalmazásunknak.

A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják:

Egyszerű szénsavas vizek

Ezeket savanyú víznek is nevezik, 1 l vízben 0,6 g-nál több hidrogén-karbonát található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógy célra is felhasználják.

Ilyen források: Maconka (Nógrád megye), Répcelak, Mihályi.

Földes, meszes vizek

Főbb alkotórészei a kalcium-, magnézium-, és hidrogén-karbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív és gyomorbetegségek kezelésére is használják.

Ferenc József keserűvíz

Ásványianyag-tartalom: 20882 mg/l
A Ferenc József gyógyvíz összetételében a legfontosabb két alkotóelem a glaubersó és a keserűsó, az utóbbi nagyobb mennyiségben van jelen, az emberi szervezetre gyakorolt hatását e két só határozza meg.

Alkalmazási területe:

A keserűsó kedvező hatására vonatkozóan már több mint száz évvel ezelőtt jelentek meg cikkek különböző orvosi közlönyökben, amelyek ismeretében a múlt században és e század első felében sok orvos alkalmazta előszeretettel a Ferenc József gyógyvizet bizonyos betegségek kezelésében, gyógyításában.

Salvus

Bükkszéken kerül kitermelésre 540 m mélyről a hazánk egyik legnépszerűbb, 40 oC hőmérsékletű gyógyvize a SALVUS, mely a nagy oldott ásványi sótartalmú, alkáli, hidrogén karbonátos-kloridos, brómos- jodidos gyógyvizek csoportjába tartozik.

Összetételét tekintve a világon egyedülálló, igen magas összes oldott anyag tartalmú (22.989 mg/l) gyógyvíz. Az anionok közül kiemelkedő mennyiségű a hidrogén karbonát, amely a többi összetevővel komplex hatást kifejtve a vizet az egyik legkülönösebb tulajdonságú gyógyvízzé teszi.