A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják:

Egyszerű szénsavas vizek

Ezeket savanyú víznek is nevezik, 1 l vízben 0,6 g-nál több hidrogén-karbonát található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógy célra is felhasználják.

Ilyen források: Maconka (Nógrád megye), Répcelak, Mihályi.

Földes, meszes vizek

Főbb alkotórészei a kalcium-, magnézium-, és hidrogén-karbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív és gyomorbetegségek kezelésére is használják.

Ilyen források: Budapesten Császár fürdő, Lukács fürdő, Rácz fürdő, Rudas fürdő és Gellért fürdő, de az ország több pontján is vannak ilyen források és kutak: Csopak, Esztergom, Kékkút, Mohács, Székesfehérvár.

Alkalikus vizek

Főképpen a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrogén-karbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. A legismertebb és leghatásosabb a bükkszéki Salvus gyógyvíz.

Ilyen források: Balf, Békés, Bükkszék, Gyopárosfürdő, Gyula, Makó, Mezőtúr, Nagyszénás, Tótkomlós, Szeged/Anna, Szécsény, Szolnok, és még több helyen is.

Kloridos vagy konyhasós vizek

nátrium- és kloridionokat tartalmaz . Alkalmazzák a reuma, női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat.

Ilyen források: Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Karcag, Sóshartyán/Jódaqua, Pesterzsébet, de hasonló gyógyhatásuk van az alföldi sziksós tavaknak: Dunapataj, Gyopáros, Kakasszék, vagy a Nyíregyháza-sóstó.

Keserűvizek

Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert.

Ilyen források: Őrmezőn a „Hunyadi János” és a "Ferenc József", a nagyigmándi „Igmándi”-, vagy a tiszajenői „Mira” keserűvíz.

Vasas vizek

Egy literben 0.03 grammnál több kétszer szénsavas vasat tartalmaznak, többnyire sok szabad szénsav, kétszer szénsavas nátrium és kalcium, néha konyhasó, néha kénsavas nátrium mellett. Eszerint beszélhetünk tisztán vasas vizekről, alkális, alkális-konyhasós, földes és glaubersós vasas vizekről. A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény.

Ilyen források: A parádi Clarissa- és István-forrás vagy a mohai Stefánia-forrás vize.

Kénes vizek

Balfi víz-palackozó üzeme Megyjegyzés: a balfi ásványvíz a legjobb példa arra, amikor az EU szabvány kedvéért egy szénsavas ásványvizet az ásványi anyagok kivonásával tönkre tesznek, karakterét elveszti, és például azok, akik gyomorégés ellen fogyasztották, többé már nem kapják vissza ugyanazt a gyógyhatást. A régen világhírű parádi víz hasonló okokból tünhetett el a multik polcairól.

A ként kénhidrogéngáz, karbonil-szulfid (COS), ritkán nátrium-szulfid, kalcium-szulfid alakjában tartalmazzák. Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége.

Ilyen források: Budapesten az „Imre”, a „Lukács” és a „Rudas” fürdő egyes forrásai, valamint Aranyos fürdő, Balf több forrásának, Parád Csevice forrás, Erdőbénye, kénes termálvize van Harkány, Mezőkövesd több fúrt kútjainak.

Jódos–brómos vizek

Általában ezek egyidejűleg konyhasósak is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli. A legismertebb sóshartyáni „Jodaqua” (e:jodakva) palackozva kerül forgalomba.

Ilyen források: Debrecen, Kiskőrös és Hajdúszoboszló (meleg), Pesterzsébet (hideg).

Radioaktív vizek

Rádiumiont, radon-gázt tartalmaznak, többféle módon, fürdő, belégzés, és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. (Régen a néphit fiatalító hatást is tulajdonított az ilyen vizeknek.)

Ilyen források: A Rudas, az Imre, a Gellért fürdő forrásai, Eger, Miskolctapolcai, és a Hévízi-tó. A Hévízi-tó, a világ legnagyobb termál tava, amely egyszerre különleges természeti képződmény (Hévízi-gyógyító Természetvédelmi Terület) és gyógyhely is (Hévízgyógyfürdő).

Egyszerű hévizek (Akratotermák)

Ezek kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumás betegségek esetén.

Ilyen források: Budapest: Római-fürdő, Pünkösdfürdő, Csillaghegy, Kács fürdő

A Lukács Fürdő bejárata, balra az ivócsarnok épületével, szemben a reumatológiával