Bemutatta a helyi hőellátásban jól alkalmazható találmányát, a kavitációs kazánt Kardos Péter feltaláló.

A bemutatott kazánt egy nyolc kilowattos villanymotor működteti, és az újítás jelentősége abban áll, hogy a kazán háromszor annyi hőenergiát állít elő, mint amennyit a villanymotor elfogyaszt.

Fotó: MTI - Soós Lajos

A kazán egy négyszáz négyzetméteres épület ellátására alkalmas.

A magyarok kincse

A kötet tárgya a tudomány és a társadalom közötti „hibrid" társaslelki kategória, az érték. Bevezető tanulmánya Acinikus Mikszáth címet viseli. Különleges műfaji bravúr: egy klasszikus írónk életműve alapján mutatja be ezt a kategóriát. Megállapítja: Mikszáthot azért tartották, illetve tartják ma is tévesen cinikusnak, mert kíméletlen realista: szereti az embereket, meglátja az életben a pozitívumokat, de következetesen szembesíti a kellővel a valót, leleplezi, hogyan torzítja el az értékeket az emberi tökéletlenség.

Ebben a kötetben jelenik meg a társaslélektani rendszer részletes táblázat formájában: mind a 9 kategóriának (a hibrideket is beleértve) mind a 9 megjelenési formája, „foka", összesen 81 „kocka".

Társaslélektan

„A néplélektan – amely magyarul társaslélektan néven honosodott meg Gombocz Zoltán nyomán – föladata közelebbről, szemben az egyéni lélektannal, azoknak a lelki folyamatoknak vizsgálata, amelyek az ember társas élet fejlődésének és általános értékű közös szellemi termékek keletkezésének alapjául szolgálnak.”

Több magyar társadalomtudósra, többek között Gombocz Zoltánra és Karácsony Sándorra is nagyon jelentős hatással volt Wilhelm Wundt néplélektani munkássága.

Biztonsági gyufa

Kevés olyan találmány létezik, amely annyira ismert és szinte mindennapi használati tárggyá vált, mint a gyufa, jóllehet a gázgyújtók és az elektromos gyújtók korában már kissé háttérbe szorult.

Életfa vagy világfa mint jelkép

Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű. Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi. A világfa a magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. Az alábbi részlet Cey-Bert Róbert Gyula „A magyar ősvallás” című könyvéből való:

"Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait.

A jeruzsálemi kereszt olyan mankós vagy görög kereszt, melynek szárai között egy-egy kisebb görög kereszt van. Ilyen kereszt van Jeruzsálem címerében, ahonnan a nevét is kapta.

fr: croix de Jérusalem,

en: cross potent, Jerusalem cross, crusaders' cross,

de: Jerusalemkreuz, hierosolymitanisches Kreuz,

la: crux hierosolymitana,

ma: Sólyomváros keresztje

Ez a címer látszólag vét a heraldikai színtörvény ellen, mert ezüst alapon arany keresztet tartalmaz, de valójában azon kivételek közé tartozik, melyek erősítik a szabályt.