Nézd meg, és keress meg!

http://videoemail.iwowwe.com/VMail.aspx?T=E&L=15871208&D=0E1932BF-346F-459A-A016-C2BC7F1E8939

A magyar ember mindenkor „Életnek” nevezte a búzát, a legfontosabb kenyérnövényünket. És valóban „Élet” minden egyes gabonamag. Mert ezek a kicsi magok bármikor képesek életre kelni. Magukban hordozzák az „Életcsírát”, a magba zárt kozmikus energiát.

Magyar elõdeink a legkorábbi időktől foglalkoztak gabonatermesztéssel. A legrégebbi nyomok öt gabonafélére, a KÖLESRE, az ÁRPÁRA, a HAJDINÁRA, a BARNA RIZSRE és a BÚZÁRA utalnak. Ezekbõl kenyeret, lepénykenyeret, langallót-lapónyát, kövön sûlt leppencset és hamubasült pogácsát sütöttek.

Augusztus 20. Szent Korona, Államalapítás, Szent István király és Újkenyér ünnepe.

Augusztus huszadika csak a XX. századtól hivatalos nemzeti ünnep, mely egy katolikus ünnepből és a szent jobb körmenetből vált nemzeti ünneppé.

1948-ban találta ki az akkori országvezetés augus 20. az új kenyér ünnepével való összekapcsolását.

Ezt azonban hamar felváltotta egy újabb ünneptársítás, mint az alkotmány ünnepe. 1949. augusztus 20-án lépett életbe ugyanis az alkotmány, az elkövetkező években pedig ez a kifejezés dominált.

Mozgó ünnep, a húsvét utáni 50. napon tartjuk. Nevét is innen kapta, a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik.

Állítólag zsidó eredetű, az Egyiptomból való szabadulás utáni 49-50. napon az aratás befejezését ünnepelte meg. Valójában itt mással állunk szemben.

A keresztény egyház Jézus mennybemenetelének ünnepét, illetve a Szentlélek leszállását az apostolokra ünnepli.

Jó, jó! De honnan ez a 49, azaz ötvenedik nap?

A húsvéthoz ősi szimbólumok serege társul. Itt van mindjárt a tojás. A tojáshoz az emberiség kezdetei óta misztikus képzettársítások kötődnek. Az egyiptomi Ré Napisten tojásból született, a hindu hagyomány szerint Brahma egy arany világtojásból kelt ki. A régi kínaiak hite szerint is a kozmikus tojásból jött világra az első élőlény. A Kalevala világteremtési modelljében a kacsatojás játszik szerepet, a finn mitológia teremtő istennőjének, Ilmaternek pedig sastojással gyűlik meg a baja, és annak összetörése vezet a világ kialakulásához.

A karácsonyi ünnep eredete

A téli napfordulót ünnepeljük. Ez összefügg a mi karácsony ünnepünkkel.
A karácsony a KARA-CSONG szóból eredeztethető. Kara=fekete, sötét, a Csong=sólyom

Például ebből ered az OR férfiképzővel a Csongor férfinév, Sólymot jelent.
A karácsony fordítható akár fekete Sólyomnak is, de inkább sötét Napnak, hiszen a sólyom Napjelkép. Nem csak nálunk, hanem pl. az ősi egyiptomi Ré Napistent sólyom alakban ábrázolták, vagy a fia, a megújuló Nap, a Napfiú, Hórusz, akit sólyomfejű istenként ismerhetünk meg.