Boldogfa(j)i templom a mi házunk lehetne,

benne való oltár mi asztalunk lehetne,

misemondó ruha mi abroszunk lehetne,

benne való kelhe mi poharunk lehetne,

benne való ostya mi kenyerenk lehetne.

Rét ökör, régi törvén, haj, regü rejtem!

Boldogfai regősének Gyűjtötte: Vikár Béla, 1900
Lejegyezte: Bartók Béla

Bevezetőben rövid áttekintést igyekszünk adni arról, hogy az évkörnek a népi műveltség rendszerével - azon belül is különösen a népmesével - való kapcsolatát kik, hogyan kutatták eddig, és milyen eredményre jutottak.

A tanulmánynak ez az első fejezete némileg átdolgozott és bővített változata annak az írásnak, amely először - számos értelemzavaró sajtóhibával - a Magyarság és műveltség - Nyelvében él...? című INTART-kiadványban látott napvilágot 1987-ben, majd a Gödöllői Galéria Balladás képek című kiállításának katalógus előszavaként, Népköltészetünk és az évkör címmel, 1988-ban.

Ásványvíz és gyógyvíz közt nincs éles határ. Minden természetes ásványvíz gyógyhatású,- a szervezet méregtelenítésében mindenképpen! Azonban a magyar gyógyvíz ennél is jóval többet tud...

Ne járjon azonban multi élelmiszerlácokhoz, mert ott egy üveggel sem lát belőlük.

Pedig gyógyhatásuk olyan mértékkel bír, hogy a civilizációs betegségek 80 %-a megelőzhető volna rendszeres fogyasztásukkal.

Az EU-ba történt belépésünket követő szabvány érvényesítési lihegés nagy károkat okozott gyógyvíz forgalmazásunknak.

A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják:

Egyszerű szénsavas vizek

Ezeket savanyú víznek is nevezik, 1 l vízben 0,6 g-nál több hidrogén-karbonát található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógy célra is felhasználják.

Ilyen források: Maconka (Nógrád megye), Répcelak, Mihályi.

Földes, meszes vizek

Főbb alkotórészei a kalcium-, magnézium-, és hidrogén-karbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív és gyomorbetegségek kezelésére is használják.

Ferenc József keserűvíz

Ásványianyag-tartalom: 20882 mg/l
A Ferenc József gyógyvíz összetételében a legfontosabb két alkotóelem a glaubersó és a keserűsó, az utóbbi nagyobb mennyiségben van jelen, az emberi szervezetre gyakorolt hatását e két só határozza meg.

Alkalmazási területe:

A keserűsó kedvező hatására vonatkozóan már több mint száz évvel ezelőtt jelentek meg cikkek különböző orvosi közlönyökben, amelyek ismeretében a múlt században és e század első felében sok orvos alkalmazta előszeretettel a Ferenc József gyógyvizet bizonyos betegségek kezelésében, gyógyításában.

Salvus

Bükkszéken kerül kitermelésre 540 m mélyről a hazánk egyik legnépszerűbb, 40 oC hőmérsékletű gyógyvize a SALVUS, mely a nagy oldott ásványi sótartalmú, alkáli, hidrogén karbonátos-kloridos, brómos- jodidos gyógyvizek csoportjába tartozik.

Összetételét tekintve a világon egyedülálló, igen magas összes oldott anyag tartalmú (22.989 mg/l) gyógyvíz. Az anionok közül kiemelkedő mennyiségű a hidrogén karbonát, amely a többi összetevővel komplex hatást kifejtve a vizet az egyik legkülönösebb tulajdonságú gyógyvízzé teszi.

Jodaqua

Ásványianyag-tartalom: 15883 mg/l

A Jódaqua® természetes jódos gyógyvíz 100%-ban természetes eredetû, igazolt élettani hatással bíró őstengeri koncentrátum.

A termék különlegessége, hogy 1,5-2 millilitere teljes mértékben fedezi a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által javasolt napi humán jódszükségletet.

A gyógyvíz jódon kívül további számos makro- és mikroelemet is tartalmaz, melyek együttes szinergista (egymás felszívódását erõsítõ) hatása hozzájárul a magasabb fokú hasznosuláshoz.

Mira

A Mira gyógyvizet az 1920-as évek elején Jászkarajenő határában, kutatás közben találták meg ahol azután rövid időn belül megindult a gyógyvíztermelés. Az aránylag kis területen belül előforduló gyógyvizek a felszín alatt 2-4 m közötti mélységben szivárognak, s közben az agyag piritjét kénsavvá bontják, amely oldatba hozza a földpátot és a dolomitot. A palackozás kezdetén a 3 m-es kutakból kitermelt és gyengébb minőségű gyógyvizet keserűvíznek (Mira keserűvíz, Mira Baby), a 4 m-es kutakból kitermeltet pedig glaubersós gyógyvíznek (Mira glaubersós víz) minősítették és így forgalmazták.

Parádi kénes gyógyvíz és Parádi ásványvíz

Ásványianyag-tartalom: 4445 mg/l

Javasolható: Gyomor- és bélbetegségek, bélrenyheség, epehólyag kezelésére alkalmas, valamint az epeutak betegségeinek enyhítésére. Kiválóan közönbösíti a rosszabb minőségű borok fogyasztásának mellékhatásait.

A Parádi víz a Parádi völgy nyugati végén a Széchenyi-hegyből fakad a két Csevice forrás, mely Parádi víz néven kerül forgalomba. Parádsasvár ezen forrásoknak, valamint az Orczy család által építtetett és még ma is üzemelő üveghutának köszönheti hírnevét.

A hashajtó gyógyvizek közül legrégebbi és legismertebb a Hunyadi János gyógyvíz, amely a XI. ker-ben, a Sas-hegy, a Sasadi-dűlő Déli völgyületében, a Kőérberki-, Dobogói- és az Őrmezei-dombok között, az Örsöd és Őrmező nevű lapályon 1862-ben kútásás során vált ismertté.

Ivóvíz helyett a telek tulajdonosa keserű vizet kapott kútjában. Saxlehner András posztókereskedő vizsgálatokat végeztetett, s felismerve a víz értékes ásványi tulajdonságait, megvásárolta a területet.

A gyógyvizek olyanok, mint a gyógyfürdők: kellemes úton segítenek a különböző betegségeken. Anélkül, hogy lenne bármilyen mellékhatásuk, vagy különösebb erőfeszítésbe kerülnének.

Még csak a pénztárcád mélyére sem kell nyúlnod, hiszen áraik eltörpülnek az egyre drágább gyógyszerek mellett. Ráadásul szinte minden gyógyszertárban kapni lehet őket.

Nézzünk meg három gyógyvizünket közelebbről:

Parádi

Sokan nem tudják, de a Parádi vízből bizony kétféle is forgalomban van. Az egyik a kénes gyógyvíz, a másik pedig a Parádi ásványvíz.

A keserves, keserves ének másnéven kesergő a népi líránk egy különleges műfaja. Rokona a bujdosóének és a vándorének és a siratóének. A székelyek a szerelmi bánatot megfogalmazó énekeket félkeservesnek nevezik.

Valaha az egész magyar nyelvterületen általános volt, később annak keleti szélére szorult vissza.

Mély lelki fájdalomból fakadó, bánatos hangulatú egyénineg alkotott panaszdal.

Egy adott, már ismert, másoktól hallott vagy kissé megváltoztatott dallamra alakítja ki az a személy, aki bánatát, fájdalmát ilyen formán énekli ki magából.

Kalotaszeg felszegi és alszegi részén muszujként, a Kapus és a Nádas mentén bagaziaként ismerik azt a bő, ráncos, aljának belső részén posztóval vagy bársonnyal bélelt, elöl nyitott szoknyafélét, amelyet a nők kétoldalt felhajtva, az övbe szúrva vagy derékon kötő segítségével rögzítve viselnek.

A szoknyatípus használatára utaló legkorábbi írásos adat 1854-ből való, a legrégebbi datált tárgyi anyag a 19.

Az egész Kárpát-medencében talán a legszebb, legigényesebb népviselet a kalotaszegi. Pedig nagyon sok vetélytársa van szépségben, szinpompában. Ilyen például a közismert matyó vagy a kalocsai is. De nézzük meg közelebbről a pazar kalotaszegi népviseletet.

 Eredeti gyöngyökkel hímzett kalotaszegi ünnepi viselet

Kalotaszegi népviselet alapjellemzői:

A kalotaszegi népviselet különleges színgazdagságának, díszességének köszönhetően a magyarság egyik legismertebb hagyományos népviselete.

Esőben és hideg szélben bírkózott meg árujával és a nagyszámú közönséggel, nézelődővel az őstermelők és kézműves mesterek.

 Liszicsán antal fafaragó