Jó estét kívánok e ház urának,asszonyának,és családjának,vendégeinek.
Ki vagyok,azt mindjárt meg is mondom,Tápióság az én honom.
Y.X.vőfély vagyok,e nevet szeretem,míg élek boldogan viselem.
A VŐFÉLYSÉG AZ RÉGI ŐSI SZÉP SZOKÁS. ELHALNI NEM HAGYOM,MÍG ÉLEK ÖRÖMMEL FOLYTATOM.
Lakodalomra készül itt a ház apraja és nagyja,a jó talp alá valót majd húzza a banda!
Jó mulatást kívánok!
Régi szokás vőfélyt hívni a lakodalomba.
Régebben a család barátja vagy rokona vállalta ezt a megtisztelő
szerepet. Sőt nem volt ritka még egy-két évtizeddel ezelőtt sem, hogy a
lakodalomba nem egy hanem több vőfélyt is meghívtak.
Ma már feledésbe merült az, hogy barátot kérjenek fel erre a
szerepre. Inkább hivatásos vőfélyt hívnak a lakodalmakba, akik a megszokott rituálék mentén gyakorlottan vezénylik le a
lakodalmat.
A vőfélyrigmus
a népi vers alkalmi válfaja, a lakodalom szertartásmestere által
elszavalt, az ünnepségsorozat fontosabb mozzanataihoz kapcsolódó kötött
formájú alkalmi szöveg. A vőfély a középkori mulattatók, a 16.–18. századi
énekes szolgák, szolgadiákok újkori népi megfelelője, aki azonban
rendszerint nem alkotója, hanem csak előadója a vőfélyverseknek; a
helyzethez illő módosításokat azonban ő végzi el.
A vőfélyversek szerzői korábban az iskolamesterek, diákok, utóbb falusi néptanítók, kántorok
és népi verselők, vőfélykedő parasztok voltak. Szövegeik egy része
nyomtatásban is megjelent; a nyomtatott vagy kéziratos másolatban
terjedő vőfélykönyvek a lakodalom menetének megfelelő sorrendben közlik a
vőfélyverseket s a vőfélyek egyéb kötelességeit. Írásbeliség híján
mindezek szóhagyományban éltek és maradtak fenn; az ilyenek formailag a
legcsiszoltabbak, tartalmilag a legnépiesebbek; különösen régi
hagyományú vidékeken találkozunk velük.
A vőfélyversek évszázados
hagyományokat tartanak fenn.
Alázatossággal léptem e hajlékba,
Az isten áldása szálljon a benne lakókra.
A házigazdától bocsánatot kérek,
Hogy tisztelt házába belépni merészkedek.
Jövetelem okát elmondom én bőven,
Mert egy szép eskövő van nálunk készülőben,
Melyre a családot általam hívatja
A vőlegény és az ő tisztességes atyja,
Aki a fiának és annak jegybeli párjának
A templomban tartja eskövőjét,
Saját házánál meg a mennyegzőjét.
Ennek a szép napnak megüljük a torát,
Készít is a gazda bőséges vacsorát,
És kéri, hogy szíveskedjenek
Egész családjukkal nála megjelenni.
Pintér Márton és Szilágyi János ecseri lakodalmi vőfélyek rigmusa
A lakodalmi vőfély rigmusoknak sok sok változata él, tájegységekhez kötve.
A vőfély mondókák egyik változata a Tápióságban él,az elmondottakat
1993.-ban jegyezték le, a hagyomány életben tartása érdekében.
A vőfély a "menyasszonyos" háznál először kikéri a menyasszonyt a szülőktől a leendő férje számára. Eztán elbúcsúztatja a családtagoktól (apa, anya, testvér, nagyszülő, násznagy). Mindezt régi rigmusokkal.
A lakodalomban a különböző fogások előtt kis versikével szórakoztatja a már éhes násznépet.
Ezenkívül tréfás játékokat csinál, illetve csináltat a vendégekkel és
az ifjú párral. Általában éjfélkor a gyertyafénykeringő és a menyasszonytánc következik. Ekkor az ifjú pár megkapja az ajándékait a násznéptől amit szintén a vőfély vezényel le.
A vőfély elengedhetetlen kellékei a bokrétás kalap és a szalagokkal feldíszített vőfélybot.
A komplett vőfély szónoklatok sorjában
MENYASSZONY KIKÉRÉS
MENYASSZONYI BÚCSÚ
BÚCSÚ AZ ÉDESAPÁTÓL
BÚCSÚ AZ ÉDESANYÁTÓL
A ROKONOKTÓL VALÓ BÚCSÚ
A VŐLEGÉNY HÁZÁNÁL BEMUTATKOZÁS
A LAKODALMI VACSORA KEZDETÉN
A VŐFÉLY BEMUTATKOZÁSA
AZ ÉTKEK FELSZOLGÁLÁSA
TÁNCRA VALÓ FELHÍVÁS!!!
MENYECSKE TÁNC!!!
A VŐFÉLY BÚCSÚJA!!!
VÉGE A LAKODALOMNAK!
wikipédia
Lakodalmi összefoglaló
Néhány példa a vőfély mondandóiból:
A vőfély a menyasszony helyett elbúcsúzik a rokonoktól
Kedves Testvéreim!
Fogjátok meg most kezem, mert válásom Tőletek esik nehezen.
Tartsunk össze mindig testvérszeretetben.
Jók legyünk egymáshoz az egész életben.
Jaj, már nincs mit tenni, megválok tőletek, nem tudom, hogy mártok-e egytálból még veletek.
Ezért búcsúzóul kérlek benneteket, engem végképp el ne felejtsetek.
Az Isten áldjon meg benneteket!
Kedves Leánypajtásaim!
Hozzátok fordulok, ha rátok nézek, mindjárt megújulok.
Jaj nekem, most mégis szívembe búsulok, mert seregetektől más útra indulok.
Ahogy majd a férjem fújja, úgy lesz nékem táncolásom, de hamar lemúlt az én fiatalságom.
A vőfély feladata a menyasszony helyett elmondani a búcsú szöveget
mely az Édesanyához szól.
Drága jó Anyám,hozzád fordulok,ki voltál nékem fölnevelő dajkám.
Tudom,hogy sokat szenvedtél,míg engem eddig fölneveltél.
Tudom hogy szerettél,mint a gyenge virágot ápoltál,neveltél,a bajtól megóvtál,rossztól megvédtél.
Ma pedig a fájó szívvel utamra eresztesz.
Tudom,hogy fáj anyai szívednek,mikor elválást látod drága gyermekednek.
Ezért hát Édesanyám kérlek,add ide a kezed,hogy leányod csókoljon még rajta ezredeket.
Köszönöm a fölnevelést,az Isten áldjon meg Tégedet.
A lakodalomi vacsoránál a vőfély a következőket mondja.
Hölgyeim és uraim!
Az asztal megvagyon terítve,kistányér víllával föl van ékesítve.
Jönnek az étkek is mindjárt sorjába,ez a sok hajadon nem áll itt hiába.
Nehogy az asztalon a leves elhűljön,a fölmelegítése munkába kerüljön.
Tessék mindnyájuknak helyre telepedni,a muzsikusok úgy is kezdenek már bemelegedni.
Gazdának most az a legfőbb akaratja,hogy lakjon jól a násznép apraja és nagyja.
Ami tőlem telik mindent elkövetek,kívánom,hogy jó étvággyal egyenek kelmetek.
A vőfély táncra való felhívása.
IDE FIGYELJENEK ZENÉSZEK!!
NEKTEK IS BESZÉLEK!!
Nehogy azt higgyék,már nem is élek.
A jó MAGYAR ZENÉT SZERETEM ÉN NAGYON,bandákat tehát szó nélkül nem hagyom.
Húzzátok hát talpalá,zengjen száraz fátok,mennyi reszkető talp várakozik rátok!!!
Keresztbe a vonót,cimbalom pengjen,a hegedű szép Magyar nótát zengjen!!!!
Zendüljön csendüljön a szép Magyar nóta,mely hol sír,hol vígad,egyezer év óta.
Hagy szóljon a vígja,vagy a szomorúja,attól oszlik el a Magyar ember búja.
Füstös képű prímás,barna bandád élén el ne aludj,ott az asztalnak a szélén.
Húzzátok a nótát,ha talán tudnátok,de azért az se baj,ha a másét húzzátok.
Lassan andalogva,majd mint a szélvész,frissen ahogy tudtotokra,adta azt az Isten.
TÁNCOLJON A LEGÉNY,A LEÁNY PEREGJEN MINT AZ ORSÓ,NE JUSSON ESZÉBE A TEMETŐ,KOPORSÓ!! HÚZD RÁ!!!!
Kommentáld!