Jodaqua

Ásványianyag-tartalom: 15883 mg/l

A Jódaqua® természetes jódos gyógyvíz 100%-ban természetes eredetû, igazolt élettani hatással bíró őstengeri koncentrátum.

A termék különlegessége, hogy 1,5-2 millilitere teljes mértékben fedezi a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által javasolt napi humán jódszükségletet.

A gyógyvíz jódon kívül további számos makro- és mikroelemet is tartalmaz, melyek együttes szinergista (egymás felszívódását erõsítõ) hatása hozzájárul a magasabb fokú hasznosuláshoz.

Mira

A Mira gyógyvizet az 1920-as évek elején Jászkarajenő határában, kutatás közben találták meg ahol azután rövid időn belül megindult a gyógyvíztermelés. Az aránylag kis területen belül előforduló gyógyvizek a felszín alatt 2-4 m közötti mélységben szivárognak, s közben az agyag piritjét kénsavvá bontják, amely oldatba hozza a földpátot és a dolomitot. A palackozás kezdetén a 3 m-es kutakból kitermelt és gyengébb minőségű gyógyvizet keserűvíznek (Mira keserűvíz, Mira Baby), a 4 m-es kutakból kitermeltet pedig glaubersós gyógyvíznek (Mira glaubersós víz) minősítették és így forgalmazták.

Parádi kénes gyógyvíz és Parádi ásványvíz

Ásványianyag-tartalom: 4445 mg/l

Javasolható: Gyomor- és bélbetegségek, bélrenyheség, epehólyag kezelésére alkalmas, valamint az epeutak betegségeinek enyhítésére. Kiválóan közönbösíti a rosszabb minőségű borok fogyasztásának mellékhatásait.

A Parádi víz a Parádi völgy nyugati végén a Széchenyi-hegyből fakad a két Csevice forrás, mely Parádi víz néven kerül forgalomba. Parádsasvár ezen forrásoknak, valamint az Orczy család által építtetett és még ma is üzemelő üveghutának köszönheti hírnevét.

A hashajtó gyógyvizek közül legrégebbi és legismertebb a Hunyadi János gyógyvíz, amely a XI. ker-ben, a Sas-hegy, a Sasadi-dűlő Déli völgyületében, a Kőérberki-, Dobogói- és az Őrmezei-dombok között, az Örsöd és Őrmező nevű lapályon 1862-ben kútásás során vált ismertté.

Ivóvíz helyett a telek tulajdonosa keserű vizet kapott kútjában. Saxlehner András posztókereskedő vizsgálatokat végeztetett, s felismerve a víz értékes ásványi tulajdonságait, megvásárolta a területet.

A gyógyvizek olyanok, mint a gyógyfürdők: kellemes úton segítenek a különböző betegségeken. Anélkül, hogy lenne bármilyen mellékhatásuk, vagy különösebb erőfeszítésbe kerülnének.

Még csak a pénztárcád mélyére sem kell nyúlnod, hiszen áraik eltörpülnek az egyre drágább gyógyszerek mellett. Ráadásul szinte minden gyógyszertárban kapni lehet őket.

Nézzünk meg három gyógyvizünket közelebbről:

Parádi

Sokan nem tudják, de a Parádi vízből bizony kétféle is forgalomban van. Az egyik a kénes gyógyvíz, a másik pedig a Parádi ásványvíz.

A keserves, keserves ének másnéven kesergő a népi líránk egy különleges műfaja. Rokona a bujdosóének és a vándorének és a siratóének. A székelyek a szerelmi bánatot megfogalmazó énekeket félkeservesnek nevezik.

Valaha az egész magyar nyelvterületen általános volt, később annak keleti szélére szorult vissza.

Mély lelki fájdalomból fakadó, bánatos hangulatú egyénineg alkotott panaszdal.

Egy adott, már ismert, másoktól hallott vagy kissé megváltoztatott dallamra alakítja ki az a személy, aki bánatát, fájdalmát ilyen formán énekli ki magából.

Kalotaszeg felszegi és alszegi részén muszujként, a Kapus és a Nádas mentén bagaziaként ismerik azt a bő, ráncos, aljának belső részén posztóval vagy bársonnyal bélelt, elöl nyitott szoknyafélét, amelyet a nők kétoldalt felhajtva, az övbe szúrva vagy derékon kötő segítségével rögzítve viselnek.

A szoknyatípus használatára utaló legkorábbi írásos adat 1854-ből való, a legrégebbi datált tárgyi anyag a 19.

Az egész Kárpát-medencében talán a legszebb, legigényesebb népviselet a kalotaszegi. Pedig nagyon sok vetélytársa van szépségben, szinpompában. Ilyen például a közismert matyó vagy a kalocsai is. De nézzük meg közelebbről a pazar kalotaszegi népviseletet.

 Eredeti gyöngyökkel hímzett kalotaszegi ünnepi viselet

Kalotaszegi népviselet alapjellemzői:

A kalotaszegi népviselet különleges színgazdagságának, díszességének köszönhetően a magyarság egyik legismertebb hagyományos népviselete.

Esőben és hideg szélben bírkózott meg árujával és a nagyszámú közönséggel, nézelődővel az őstermelők és kézműves mesterek.

 Liszicsán antal fafaragó