Juhász Zoltán kutatásainak eredményei bizonyították, hogy a magyar népzenének egyedülálló kapcsolatai vannak az eurázsiai földrész más népzenéivel, és ebben a kapcsolatrendszerben a magyar népzene központi helyet foglal el. A másik jelentős fejlemény, hogy az is egyértelműen kiderült, a magyar népzene - a maga teljességével - már évezredek óta a Kárpát-medencéhez tartozik. A népzenénk ősiségét megerősíti az a neve alapján nemrég beazonosított szkíta táncdallam is, aminek az igen közeli rokonai ma is megtalálhatóak a magyarságnál.

Az embereknek ősidők óta törekvésük, hogy a (vérségi, etnikai, vallási, szervezeti, politikai stb.) csoportokhoz való tartozásukat, ugyanakkor másoktól való elkülönülésüket is valamilyen módon (testfestéssel, hajékítéssel, mítoszokban, eredetmondákban, totemekkel, tamgákkal, hasonló öltözékkel, tulajdonbélyegekkel, mesterjegyekkel stb.) kinyilvánítsák.

(Ezek motívumai később átkerülhettek a címerekre is, ezért a címer kialakulásának kora és eredete vitatott.)

A római birodalom felbomlása után a csapatok egyenruházata, szabvány szerinti felszereltsége megszűnt, a feudális államok kialakulása idején relatíve kis létszámú seregek (amelyeknek tagjai akár ismerhették is egymást) csaptak össze, vagy külsőre is jól megkülönböztethető ellenfelekkel (nomádok, arabok, vikingek) küzdöttek.

Hová is kötődik Ábrahám útja a "történelemben"?

Pesti Páter és Badiny-Jós Ferenc kutatásai szerint

MIÉRT „BIBLIA”?

Bevezetőül szeretnénk megmagyarázni, hogy a káldeusok szerinti írásokat és hagyományokat összesítő könyvünk címében miért használjuk a „BIBLIA” elnevezést. . .?

Általában úgy tanítják, hogy a „biblia” a görög nyelv „biblos” vagy „biblon” szavának többes számú kifejezése és jelentése „könyvek” lenne.  Azonban sem a „biblos”, sem a „biblon” görög szónak nincs ilyen többes számú esete.  A görög nyelvet tanító ismertetések a „biblia” szót görögből átfejtett (etimologizált) latin szónak mondják, viszont a latin nyelvnek nincs „biblia” szava.  Így a „biblos”, „biblon” és a „biblia” szavaknak eredetét a káldeusoknál kereshetjük, már csak azért is, mert a görögök – a „klasszikusnak” nevezett tudásuk legnagyobb részét a káldeusok hagyatékából sajátították ki.  A „BIBLIA” szónak három féle változatát láthatjuk a káldeus ékiratok szerint: 

A MAGYAR BIBLIA

            Magyar Bibliánkban igazságokat és a magyar nép történetét – a világ teremtésétől kezdve – a Káldeusok irták meg legelőször, mert ők az „írás feltalálói”.

A FÉNYÖZÖN ÉS A VÍZÖZÖN

1.      Az Ég lakói jól tartották a Szövetséget, Áldás és bőség fénye özönlött a Kusok földjére.  ÉN-LIL vetőmagjai kalászba serdültek és gazdag termésük megadta a mindennapi kenyeret.

2.      A Tudás Fája is ontotta gyümölcseit és a „tudatlanság”—amit az ősi nyelv SAG-KUG-GA néven mondott – Tudássá lett a Fény özönében.

3.      A földi élet sok új tapasztalata – az égi tanítók sugallata által – és a Fokos erejével, a Kusokat tudókká, okosokká és bölcsekké tette. 

4.

Hagyományosan a pásztorok hangszere, akik a táncos mulatságok mellett a születés és halotti tor alkalmával éppúgy megszólaltatták hangszerüket, mint a legfontosabb naptári ünnepeken: a téli és nyári napfordulón, vagyis Karácsonykor és Szent Iván éjszakáján.

Eredete az ókori kultúrákig vezethető vissza. A szimpla nádsíppal szóló kettőssípok közül azokkal áll közeli rokonságban, melyek két sípján eltérő szólamot lehet játszani.

Két vagy több nyelvsípból álló több szólamú hangszer, melynek sípjait szájjal vagy fújtatóval felfújt tömlő segítségével szólaltatják meg.

Számos elnevezése ismert: gajd, tömlősíp, bőrduda, kutyaduda, kecskeduda.

A magyar duda sípjai egyszerű ún. rácsapó nyelvsípok. Fő részei: a birka-, kecske- vagy kutyabőrből, ritkábban csikó- vagy borjúbőrből készült tömlő, a dudafej, a kettős síp, a bordó és az emlő, ill. fújtató. – A jobb első lábcsonkba a duda emlőjét vagy fújtatóját, a bal lábcsonkba a duda bordósípját, a bőr nyaki nyílásába pedig – arra a helyre, ahol eredetileg is az állat feje volt – a dudafejet kötik bele.

A 19. század második felének egyik meghatározó felfedezése az izzólámpa mellett a telefon volt. 1878. január 28-án kezdte meg működését az első kereskedelmi telefonközpont a connecticuti New Havenben 21 előfizetővel.

Budapesten az első, 25 vonalas telefonközpontot pedig százharminc évvel ezelőtt, 1881-ben helyezték üzembe.

Az 1876-os első „táv-beszélgetés” Boston és a massachusettsbeli Cambridge között mintegy 3200 méter távolságot hidalt át.

Bemutatta a helyi hőellátásban jól alkalmazható találmányát, a kavitációs kazánt Kardos Péter feltaláló.

A bemutatott kazánt egy nyolc kilowattos villanymotor működteti, és az újítás jelentősége abban áll, hogy a kazán háromszor annyi hőenergiát állít elő, mint amennyit a villanymotor elfogyaszt.

Fotó: MTI - Soós Lajos

A kazán egy négyszáz négyzetméteres épület ellátására alkalmas.