A 19. század második felének egyik meghatározó felfedezése az izzólámpa
mellett a telefon volt. 1878. január 28-án kezdte meg működését az első
kereskedelmi telefonközpont a connecticuti New Havenben 21 előfizetővel.
Budapesten az első, 25 vonalas telefonközpontot pedig százharminc évvel ezelőtt, 1881-ben helyezték üzembe.
Az 1876-os első „táv-beszélgetés” Boston és a massachusettsbeli
Cambridge között mintegy 3200 méter távolságot hidalt át. Edison szerint
magyar munkatársa Puskás Tivadar volt az első, aki felvetette egy telefonközpont ötletét.
1878. január 28-án a connecticuti New Havenben 21 előfizetővel kezdte
meg működését az első kereskedelmi telefonközpont. 1884-ben jött létre a
New York-Boston közti kapcsolat, amely már több mint 350 km távolságot
győzött le.
A telefonálás egyszerűsödéséhez az 1889-ben feltalált automata
telefonközpont vezetett el, mely feleslegessé tette az addigi kézi
kapcsolásos telefon összeköttetést. A kommunikációs technika
terjedésének sebességére jellemző adat, hogy 1900-ban az USA már 3
millió telefonvonal működött.
Puskás Tivadar Amerikában fogalmazta meg a telefonvonalak
összeköttetését biztosító központ gondolatát: ötlete Bostonban,
1877-ben valósulhatott meg. A legenda szerint amikor Puskás első ízben
meghallotta a vonal másik végén levő ember hangját, izgatottan
felkiáltott: "Hallom!" Ez vált később világszerte a telefonálás
üdvözlőszavává "halló" formában. A hallózás a brit angol nyelvbe az
amerikai angolból került, a telefonáláskor használatos halló-t a
nyelvészeti szakirodalom idegen eredetű szónak tarja a magyarban.
a Budapesti Telefonközpont (1881. 05. 01.)
Miután 1879-ben Pesten bemutatták a telefont, 25 előfizetővel
1881. május 1-jén megkezdte működését a budapesti Telefonközpont a
jelenlegi József Attila utca (volt Fürdő utca) 10. számú ház III.
emeletén. Építője és első igazgatója Puskás Tivadar öccse, Ferenc volt. A
központ 1928-ra kinőtte magát, s így akkor áttértek az automata
központra, amelynek következtében a hívószámok kezdetben öt, majd később
hat számjegyűek lettek. 1989. szeptember 1-jén a budapesti
telefonszámok hétjegyűre változtak.
Az első budapesti, 25 vonal kezelésére alkalmas telefonközpont 1881.
május elsején állt szolgálatba Puskás Ferenc házában. Három évvel később
Ferenc halála után Puskás Tivadar vette át a pesti telefonhálózat
vezetését. Puskás Tivadar nevéhez - a legendákkal ellentétben - nem a
telefonközpont feltalálása, hanem a már létező technológia magyarországi
bevezetése köthető. Újító kezdeményezései mellett viszont
vitathatatlanul a nevéhez fűződik az 1892-ben szabadalmaztatott
Telefonhírmondó, amely egy évvel később - a rádió előfutáraként - már
előfizetésért híreket és más tematikus tartalmakat szolgáltatott.
A Postamúzeumban megtartott rövid esemény keretében Nyitrai Zsolt korabeli telefonon és egy, az első magyar központban is
használt technikához hasonlóan kézi kapcsolással hívta fel a
Balatonfüreden élő 81 éves Puskás Nórát, tolmácsolva neki jókívánságait. Puskás Nóra Puskás
Tivadar legidősebb élő rokona. A nem mindennapi telefonbeszélgetés során a hölgy nagyapja és nagybátyja úttörő
kezdeményezéséről beszélt.
Puskás Tivadar
A budapest XIII. Fürdő utca 10. szám alatt állt az a
lakóház, amelynek a 3. emeletén 130 évvel ezelőtt a telefonközpont
működött – olvasható az emléktáblán, s alatta három név: Ditrói Puskás
Ferenc 1881-1884, Ditrói Puskás Tivadar 1884-1893, Ditrói Puskás Albert
1893-1991 volt az első három igazgató.
Budapesten az első telefonbeszélgetésről Rácz Sándor távírdai
hivatalnok számol be: "...Puskás Ferenccel [Tivadar öccsével]...
megállapodtunk abban, hogy az Edison-féle telefonnak a főváros előkelő
köreivel való megismertetése céljából Gyöngytyúk utcai lakásán próbákat
fogunk tartani ketten... [1879.] Július 4-én kapcsoltuk be második
emeleti lakásán és ugyanazon házban egy földszinti szobában a két
telefonállomást, s a reá következő napon már özönlött a főváros
színe-java az új csoda mohó szemlélésére. Egész délutánokon át
működtettük telefonjainkat; beszélve, suttogva, dalolva, fütyülve,
zenélő zsebórát hallgatva a telefonon át." A bemutató elszórakoztatta a
résztvevőket, de tőkeerős támogatókat nem vonzott. Így Puskás Tivadar
saját pénzén rendelte meg Amerikából a telefonközpont-berendezést és a
telefonkészülékeket; a szerelőmunkásokat szintén Amerikából hívta.
A 200 vonal kapacitású központ számára a Fürdő (ma József Attila) utca 10. számú házban béreltek helyiséget.
Puskás
Ferenc, a budapesti telefonhálózat igazgatója "Előfizetési
felhívás"-ában rámutatott, hogy a telefon segítségével "hirtelen rosszul
lett beteg orvosával, lángba borult ház a tűzoltósággal, a meglopott
tőkepénzes a rendőrséggel egy perc alatt tudathatja a veszélyt, s
megtehetik a szükséges intézkedéseket".
A jelentkezőknél azonnal
megkezdték a készülék felszerelését. A vezetékeket a házak falára
erősítették; egyes háztulajdonosok tiltakozása miatt néha nagy kerülőket
kellett tenni. (Egy idő után már áttekinthetetlen drótrengeteggé vált
mindez, a trónörökös látogatásakor a zászlók is belegabalyodtak. Ekkor
oszlopokra, később a háztetőkre kerültek a vezetékek.)
A
hálózatépítést Puskás Ferenc irányította, de ő tanította be a központ
kezelésére felvett kisasszonyokat is. (Kisasszonynak az jelentkezhetett,
akit két közismert úri család ajánlott. Ugyanis, nőoktatás még nem
lévén, iskolai végzettséget nem írhattak elő.) A kezelőknek kívülről
kellett tudniuk az előfizetők névsorát.
A budapesti
telefonközpont 1881. május 1-jén nyílt meg (negyedikként Európában), és
az induláskor 25 előfizetője volt. (Közöttük csak egy állami hivatalt
találunk; az első vonal pedig - jellemző módon - a Pesti Hírlapé volt.)
Egy éven belül még két fiókállomás épült a fővárosban. Ekkor a
Pénzügyminisztériumban már egy 12 vonalas alközpont is működött. 1882.
február 1-jén jelent meg az első telefonkönyv, "A budapesti
telefonhálózat előfizetőinek névsora", amely már 238 előfizetőt sorol
fel. Az év végén készült kimutatás szerint Budapesten a bekapcsolt
állomások száma 291 volt. Az előfizetés 180 forintba került egy évre,
ami nagyjából két mázsa kockacukor vagy egy mázsa kávé árának felelt
meg. (A díj független volt a hívások számától és időtartamától,
amelyeket nem is mértek.)
Kommentáld!