1. Kunhalmok Tiszazugban

2. Települések védett kunhalmai 

A Tiszazug kistérség természeti értékeit tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megye leggazdagabb kistérsége, ahol a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz és a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzethez (a Hortobágyi Nemzeti Park részeként) is tartoznak országos jelentőségű (továbbiakban: OJ) területek. Fontosak az ex lege védett területek (továbbiakban: OJ/el) és a helyi védettség alatt álló (továbbiakban: HJ) természeti értékek. 

1. kunhalmok tiszazugban 

Tájvédelmi szempontból különleges antropogén eredetű értéket képviselnek a kunhalmok. A kutatók egybehangzó véleménye szerint emberkéz alkotta építmények, melyek az alföldi táj jellegzetes tereptárgyai voltak. Az egykoron vízjárta alföldi táj gyakori velejárója a környezetéből 5-10 méterrel kiemelkedő többnyire kerek alaprajzú magaslat, amely mind keletkezési korát, mind eredeti funkcióját tekintve rendkívül változatos lehet, viszont évszázadok (évezredek) óta szerves alkotórésze az adott tájnak. Telepítésének helyét alapvetően meghatározták a terület hajdani vízrajzi viszonyai. Sok halom épült vízfolyások magaspartján, továbbá a folyók kanyarulatainak külső ívén, melyek a gyakori elöntések elől menedéket kínált az ott lakóknak. Legfontosabb típusaik az ún. tell-ek (neolit, illetve bronzkori lakóhalmok), a kurgánok (réz-, kora bronz- és honfoglalás-kori sírdombok), az őrhalmok (jelző funkcióval), illetve a határhalmok (határmegjelölés céljából emelték). A régi halmokat gyakran a későbbi korok emberei újra és újra használatba vették, hol az eredetihez hasonló, hol más funkcióval. A legősibb halmok akár 4-5000 évesek (késő neolitikum) is lehetnek. 

A kunhalmok jelentős tájképi, tájtörténeti, geomorfológiai, régészeti és biogeográfiai értéket képviselnek, emiatt a természetvédelemben különös figyelmet kell fordítani a megóvásukra. E munkának ad törvényi hátteret az 1996. évi LIII. természetvédelmi törvény, melynek 23. § (2)bekezdésében a törvény minden kunhalmot, mint „természeti emléket” védetté nyilvánít és országos jelentőségű minősítés alá helyez. A kistérségben megmaradt kunhalmokat Tóth Albert gyűjtötte kataszterbe, bár ezeknek csak egy töredéke jelent meg írott forrásokban. A múlt század közepén még több mint száz kunhalmot számolhattak meg a környéken, a század elejétől azonban a nagyüzemi gazdálkodás a kunhalmokat sem kímélte. A halmok hatékony védelméhez az önkormányzatoknak és civil szervezeteinek összefogására is szükség van. 

Jelentős részüket mára „leművelték”, azaz teljesen eltűntek.

A halmok legfontosabb típusai:

• lakódombok: szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű, viszonylag magas halmok.

• sírdombok (kurgánok): kúp alakú dombok.

• őrhalmok: vigyázó halmok. viszonylag alacsonyak, láncszerű összeköttetés van köztük. Lehetővé tették a hang és a fény továbbítását.

• határhalmok: megyék, járások, települések határait jelölték. A halmok mellett utak vezettek, lábukhoz sok helyen csárda települt.
  

2. Települések védett kunhalmai 

A térség természetvédelmi területeinek kezelése két nemzeti park kezében van. Többségük a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet részeként a Hortobágyi Nemzeti Park felügyelete alatt áll, másik részük (pl. Körös-ártér) a Körös-Maros Nemzeti Park törzsterületét alkotja. A kistérségben az alábbi településeken találhatóak védett kunhalmok: 

Cibakháza:

• Egyes-halom (OJ/el): a település keleti részén, attól kb. 1,5 km-re található magányos épen megmaradt bár degradálódott növényzetű, részben akácossal beerdősített halom, régészeti szempontból még feltáratlan.

• Kettős-halom (OJ/el): a település központjától kelet felé kiágazó műút mentén, annak déli oldalán kb. 200 méterre található. Ép állapotú, tekintélyes méretű, jelentős tájképi és botanikai értéket képviselő, régészetileg feltáratlan tell típusú halom. Értékes növénytársulásai a löszfal-növényzet (Agropyron-Kochietum) és a zonális rétsztyepp (Salvio-Festucetum rupicolae) társulások, valamint a kunkorodó árvalányhaj (Stipa capillata) foltok.
  

Cserkeszőlő:

• Bábahalom (OJ/el): a település északi határában a Bába-tótól keletre elterülő leromlott állapotú kunhalom, oldalában homokbányával.

• Csörke-halom (OJ/el): a Szelevényre vezető út jobb oldalán a Cserkehalmi dűlőben található halom, amelynek némi botanikai, illetve főleg néprajzi értéke van. A név eredetéről fennálló monda szerint, egy Csörke nevű gazdag, fukar földbirtokosról kapta a nevét, akit a népharag kincseivel együtt elevenen temetett el a halomban.
  

Csépa:

• Kun-halom (OJ/el): Csépa és Szelevény határában Halesz és a műút között található, erősen leromlott (felszántott) állapotú halom tetején háromszögelési ponttal.

• Szőlős-halom (OJ/el): a Csépai-Fertőtől északra, a Korhányszőlő dűlőben egy homokhát kiemelkedésén elhelyezkedő erősen leromlott állapotú részben szőlőművelés alá vont, régészetileg feltáratlan halom.
  

Kunszentmárton:

• Bábocka-halom (OJ/el): a város ÉK-i határszélén elhelyezkedő határhalom az egykori kun településről, Bábockáról kapta a nevét. Tipikus vízparti halom, gazdag régészeti anyaggal, és értékes növénytársulásokkal: pl. löszfal-növényzet (Agropyron-Kochietum) és a zonális rétsztyepp (Salvio-Festucetum rupicolae) társulások.

• Bábocka-halom II-III. (OJ/el): az előző halmot kísérő két ép állapotú kis halom, az előzőekhez hasonló régészeti leletekkel.

• Gödér-halom (OJ/el): az öcsödi határúton megközelíthető halom a Kiss János halmától DK-re található tetején háromszögelési ponttal. Állapota meglehetősen leromlott, részben el is hordták.

• Kettős-halom (OJ/el): a Jaksori tanyáktól délre a megyehatáron található teljes egészében felszántott ikerhalom.

• Köttön-halom (OJ/el): a 45. számú műút keleti oldalán, attól délre kb. 1,5 km-re elhelyezkedő halom a Tiszazug legmagasabb halma. A tetején található geodéziai mérőtorony miatt jelentősen romlott esztétikai értékű, noha kultúrtörténetileg jelentős (több monda is fűződik hozzá).

• Köttön-halom II. (OJ/el): az előbbi halomhoz kötődő annál kisebb kunhalom.

• Lengyel-halom (OJ/el): a Vekeri út északi oldalán, attól kb. 200 méterre álló halom, ép formájú, viszont teljesen felszántott.

• Nádas-halom (OJ/el): a város DK-i határrészén, közvetlenül a megyehatáron található ép formájú, felszántott halom.

• Nagy-halom (OJ/el): a kunszentmártoni határcsatorna által bezárt területen elhelyezkedő szép formájú a tájból jól kiemelkedő és ezért jelentős esztétikai értéket képviselő kurgán.

• Péterszögi-halom (OJ/el): a Hármas-Körös péterszögi kanyarjában a bal parti árvízvédelmi töltés lábánál a hullámtéren fekvő korábban szántott így kissé elgyomosodott kunhalom, ami szerves része a tájképnek.

• Telek-halom (OJ/el): az Érparti dűlő nyugati oldalán az egykori Körös-meder magaspartján elhelyezkedő erősen bolygatott felszínű régészetileg feltáratlan halom.
  

Mesterszállás:

• Lackó-halom (OJ/el): a község DK-i részén, a Nyári-járás dűlőben elhelyezkedő teljesen szántott, régészetileg feltáratlan halom.

• Fekete-halom: a község belterületén található halomra épült a római katolikus templom, így már csak a magaslat érzékelhető.
  

Mezőhék:

• Hangács-halom (OJ/el): a Hangácsdűlőben elhelyezkedő kunhalom tetején háromszögelési pont van, oldalában pedig illegális szemétlerakó található.

• Hék-halom (OJ/el): a Mezőhék és Öcsödi összekötőút mesterszállási kiágazásánál található félig elhordott halom.

• Kalapos-halom (OJ/el): Mezőhék ÉNY-i szögletében elhelyezkedő teljesen felszántott halom. 

Nagyrév:

• Zsidóhalom (OJ/el): a falu déli határában, az egykori Tisza-ártér magaspartján található tell típusú kunhalom (bronzkori településmaradvány) európai hírű régészeti leleteket tartalmaz.

• Csárda-halom (OJ/el): a Hangács dűlőben, közvetlenül a 442. számú műút mentén található erősen elszántott halom, tetején magassági jeggyel.

• Fekete-halom (OJ/el): a Hangács dűlőben található, szép formájú, esztétikailag jelentős értéket képviselő, régészetileg még feltáratlan kurgán típusú halom.
  

Öcsöd:

• Átalag-halom (OJ/el): a Veresegyházi út keleti oldalán, attól kb. 800 méterre jellegzetes kurgán típusú kunhalom.

• Büdös-halom (OJ/el): az Öcsöd Mezőhék közötti út könyökkanyarjában elhelyezkedő ép formájú régészetileg feltáratlan határhalom.

• Hegyes-halom (OJ/el): a Veresegyházi út keleti oldalán attól kb. 100 méterre található kis alapú, csúcsos feltáratlan kurgán.

• Kajla-halom (OJ/el): az Atrácsfenék halastava mellett található erősen bolygatott felszínű alacsony halom.

• Kettes-halom (OJ/el): a Kiritói-csatorna (egykori Körös-meder) déli magaspartján elhelyezkedő bolygatott felszínű ikerhalom, ami igen értékes újkőkori régészeti leleteket tartalmaz.

• Kolop-halom (OJ/el): a Kajla-halomtól délre található erősen leromlott állapotú halom, igen sok régészeti lelettel.

• Kóródi-halom (OJ/el): a Kóródi dűlőben található, tekintélyes méretű, messziről észrevehető, ezért jelentős esztétikai értéket képviselő kurgán.

• Kovács-halom (OJ/el): a település nyugati határában a 44. sz. műút mellett elhelyezkedő viszonylag alacsony halom, kiemelkedő régészeti jelentőségű neolit leletekkel. A leletek a Tiszai kultúra tell jellegű telepeire hasonlítanak.

• Mogyorós-halom (OJ/el): a település keleti határában közvetlenül a 44. sz. műút mentén elhelyezkedő halom, amelynek a keleti oldalát elhordták és a helyén illegális szeméttelep található.

• Pusztabábockai-halom (OJ/el): a település DNy-i részén emelkedő lapos halom, régészetileg még feltáratlan.

• Takácszugi-halom (OJ/el): a Kovács-halomhoz közel, közvetlenül a 44. sz. műút mentén található ép állapotú halom.

• Vágott-halom (OJ/el): a településtől délre, kb. 500 méterre látható, viszonylag ép állapotú halom.
  

Szelevény:

• Öthalom (OJ/el): a település nyugati határban minden oldalról megcsonkított halom, amely valamikor ötöd magával állt.

• Végh-halom (OJ/el): a Pálóczi-pusztától délre kb. 600 méterre található ép állapotú kunhalom.
  

Tiszaföldvár:

• Göti-halom (OJ/el): a város keleti határszélén bolygatott felszínű halom, ami az akác-kőris erdőborítás miatt teljesen elveszítette halom jellegét. Az oldalában illegális szemétlerakó található.
  

forrás