Gyökereinket és értékeinket keresők

Gyökereinket és értékeinket keresők képgalériái

Művészeink és alkotóink

42 kép

Székelykapu faragások, jelek és formák 9

Székelykapu faragások, jelek és formák 8

Székelykapu faragások, jelek és formák 7

Székelykapu faragások, jelek és formák 6

Székelykapu faragások, jelek és formák 5

Székelykapu faragások, jelek és formák 4

Székelykapu faragások, jelek és formák 3

1/6 oldal (42 kép)

Keleti minták magyar vonatkozásai

17 kép

Betlehemes találkozó

29 kép

Dél-Magyarországi gyökerek

52 kép

Parasztporták és gazdálkodók

46 kép

Böngéssz a galériák között!

Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek

2 mp 10 mp 30 mp

Diavetítés indítása

Szűz Mária hajdani képe a Szent Koronán

A Szent Korona színaranyból van, - az ötvösségnek inkább égi, mint emberi mesterségével kör alakba öntve, oldalsó kerületén egyenlő közökben háromszög alakú virágos csúcsok emelkednek ki körben, a négy szemben fekvő sarokban egymást kölcsönösen metsző bolthajtásokkal, melyek egy keresztben futnak össze, magán a kerületen pedig a homlokzati részen almát tartó Üdvözítőnk képmása, az ellenkező oldalon a Szent Szűz Máriáé, aztán az apostolok, a keresztyén királyok, császárok, vértanúk szentséges sora..." (Révay Péter: Commentarius De Sacra Regni Hungariae Corona)

Révay leírásának kiadásakor metszetet is készült a Magyar Szent Koronáról, amelyen a hátsó nézetből egyértelműen az látszik, hogy ott Szűz Mária képe volt látható. A koronára tehát ezen nézet szerint 1613, és 1784 között került fel a három idegen zománckép.

Mivel a Magyar Szent Korona az ún. beavató koronák közé tartozik, ezért a képcserét nem lehetett egyszerűen végrehajtani, ehhez az kellett, hogy az országból kivigyék a koronát, és ott hajtsák végre a képek kicserélését, mivel Magyarországon a koronaőrség, vagy éppen a nemzet, megakadályozta volna a koronahamisítást. Erre egyetlen egy időintervallumban kerülhetett sor: 1784, és 1790 között, amikor a koronát II. József Bécsbe vitette.