Szeretettel köszöntelek a Gyökereinket és értékeinket keresők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyökereinket és értékeinket keresők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyökereinket és értékeinket keresők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyökereinket és értékeinket keresők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyökereinket és értékeinket keresők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyökereinket és értékeinket keresők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Gyökereinket és értékeinket keresők közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Gyökereinket és értékeinket keresők vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A farsang a karácsonyi ünnepkör végén, vízkeresztkor (január 6.) indul és a húsvéti ünnepkor kezdetéig, hamvazószerdáig (változó időpont) tart.
A kereszténység előtti időkből származó farsangot az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották, azonban a reformáció-ellenreformáció szellemi légköre sem volt elegendő a hagyomány felszámolásához.
A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang azon kevés népszokásaink egyike, amely tovább hagyományozódott a múlt században és életképesnek bizonyul a mai emberi társaságokban, közöűűrökben is.
Farsang lényege
A
középkori Magyarországon a farsangot nemesi, polgári és népi kultúrában
egyaránt megünnepelték: míg a királyi udvarban karneválokat tartottak,
addig a városokban és a falvakban fásángot. A magyar nyelvbe – szemben a
legtöbb európai nyelvvel – a farsang szó nyert létjogosultságot a
karnevál helyett. A német eredetű fasching szóból származó kifejezés
jelentése húshagyókedd, ami az ünnep végére, a húsvétot megelőző böjt
kezdetére utal. (A karnevál jelentése valószínűleg ugyanez: cardo és
vale fordítása „hús, Isten hozzád!”)
Fontosabb népszokások:
Asszonyfarsang: rendszerint
a farsang utolsó szakászában csak az asszonyok részvételével tartott
farsang. Az év egyetlen napján a nők korlátlanul ihattak, zeneszó
mellett nótáztak, férfi módra mulattak.
Farsangi dramatikus és alakoskodó játékok:
jelmezekkel, maszkokkal előadott „szerepjátékok”, felvonulások. Legtipikusabb jelmezek: ördög, koldus, török, kereskedő, cigányasszony, állatmaszk- és jelmez valamint fiúk-lányok/férfiak-asszonyok ruhacseréje. Legjellemzőbb játék: lakodalom és kivégzés humoros előadása, valamint Konc király és Cibere vajda. Leghíresebb felvonulás: mohácsi busójárás.
Farsangi ételek: kiadós húsételek, kocsonya, disznóhús, cibereleves, káposzta, farsangi fánk. A megmaradt ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták.
Farsang farka: farsang utolsó három napja.
Farsangtemetés
vagy téltemetés: húshagyókedden általában szalmabábut vagy koporsót
égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
Eljegyzés:
báli szezon és táncmulatság lényege. A falvakban a legények szervezték a
bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt
legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra
tűzték a bokrétát. Ezt követte az eljegyzés. A húsvéti böjt időszakában
tilos volt esküvőt tartani, ezért a farsang fontos „esküvői szezon”,
erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap =
vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú
férj az após kontójára fizetett, stb.).
Hamvazószerda: böjt első napja.
Húshagyókedd: farsang utolsó napja.
Konc király és Cibere vaja: Európa szerte elterjedt szokás,
dramatikus játék. Konc király a zsíros ételek, Cibere vajda a böjt
jelképe. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első
esetben Konc király, másodízben Cibere vajda nyerte a párviadalt.
Köszöntők: más ünnepekhez hasonlóan farsangkor házról házra jártak, jókívánságokat mondtak és adományokat gyűjtöttek.
Lányok vasárnapja: hajadonok vettek rész rajta, házról házra járva adományokat gyűjtöttek.
Torkos csütörtök: hamvazószerda után tartott ünnep,
tulajdonképpen már a böjti időszakra eső lakmározás. A farsangkor
megmaradt ételeket fogyasztották el.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!