A csillagmondák olyan eredetmagyarázó mondák, melyek az égitestek
keletkezéstörténetét írják le epikus módon. Mint a legtöbb monda, ezek
is szájhagyomány útján terjedtek, közülük a 20. század elején Szeged környékén Kálmány Lajos jegyzett le néhányat. Sajnos a csillagmondák közül sok elveszett, vagy nem tudják azonosítani csillagképpel.
Először is, hogy képben legyél, játszd el párszor ezt a csillagképkereső, csillagkép azonosító kvízt. Utána gyakorolhatsz a tiszta éji égbolton is.
A Nagy Medve (Göncölszekér) és a Kis Medve
A Nagy Medve csillagkép utolsó hét csillaga. Számos más elnevezése előfordul: Csíkiszekér, angyalok hintója, Szekércsillag, Ördögszekér, Szent János szekere. Az egész nyelvterületen szekérnek nevezik. Szövegemlékeinkben is előfordul, a Schlägli szójegyzék (1405 körül) „zeker hug” néven említi. (A húgy szó ősi jelentése annyi mint „csillag”.)
A Göncölszekér hazánkban
a legismertebb csillagkép, melynek neve régi magyar mondából ered. A
hét csillagból álló Göncölszekeret csak a magyar néphagyomány tekinti
külön csillagképnek, valójában egy nagyobb csillagkép, a Nagy Medve része.
A Göncölszekér mondái leggyakrabban a kereszténységgel kapcsolatosak. Ez az a szekér, amelyik Illést az égbe ragadta, más változat szerint Jób ül rajta és vigyázza a csillagokat.
A Göncölszekérnek Jézus, Szent Péter, Szent Dávid, Illés és angyalok az utasai, a Tejúton halad. Arra is van magyarázat, hogy miért ferde a rúdja: nekiütközött a Mennyország
kapujának, vagy az úton valamilyen akadályt kellett kikerülnie
(cigánygyerekek, farkascsorda), kátyúba került, megcsavarodott a rúd, a
kocsi pedig eldőlt. Ennek folytatása, hogy az égbe rendelték azokat,
akik miatt eltört a kocsi, az egyik cigánygyerek a munka végeztével
ottmaradt: ő a Kisbéres, vagyis az Alkor nevű csillag. Egyes változatokban ő az, aki az ökröket hajtja.
Kapcsolódó hírek:
Csillagmondáink