Pünkösd a régi magyar táltoshagyományban ISPILÁNG

Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa,
Rózsa volnék, piros volnék,
mégis kifordulnék...

ĺgy szól a gyermekdal, amelyet mindannyian ismerünk. De mi is valójában ez az ispiláng, amelynek emlékét mára csak ez a kis gyermekdal őrzi?

A tudós táltosok hite és hagyománya szerint ispiláng a szellem ünnepe, pünkösd régi megnevezése. „Ekkor ünnepeljük az ÉG PEREMÉ-t, amikor az Istenek lelkünk mellé a SZUSZ-hoz (ösztön, a kettőslélek-hitben testlélek, testhez kötött lélek) ISZ-t (eszme, szellem, a kettőslélek-hitben árnyéklélek, szabad lélek) adtak. A tiszta lánggal égő SZELLEM nem más, mint a bölcsesség és szeretet IKERLÁNGJA.”
Az ünnep valamikor réges-régen egy egész héten át tartott, s a bácsák, táltosok hete is volt. Ezek a szellemi tanítók és gyógyítók a szabad ég alatt tanították a fiatalságot, beszéltek nekik törvényekről, a régiekről, ellátták őket jó tanácsokkal.

Ispiláng a nagy tűzgyújtások hete, valamint a „nagy lófuttatás” ideje is volt. A versenyen dől el, melyik lovat áldozzák a MÁ-nak, a magyarok istenének. A leggyorsabb lovat felnyergelték, a táltosok megáldották. Táltoslónak mondták. Körmenetekre ezt a lovat használták. Az a legény, aki felnyergelte a táltoslovat, a közösség által egy évig el volt látva étellel-itallal, szállással. Őt nevezték „ispiláng kagánjának” – pünkösdi királynak.

Ispiláng ünnepén leányok, ifjak, gyerekek jártak házról házra köszönteni. A gyerekek ajándékot kaptak, a koldusok alamizsnát. Az ifjak, leányok fehérbe öltözve jártak. Lepel alatt vezették királynéjukat meg királyukat. Bácsák, táltosok, harsányok és regősök is jártak házról házra. Megáldották a házat és a ház népét. Vízzel és tűzzel áldottak. A háziak cserébe megvendégelték őket.

Válasz

Ispiláng, vagyis Pünkösd

A régi magyar hagyományban az ünnep neve ISPILÁNG. A táltosok hite szerint az ispiláng a szentszellem (szentlélek) ünnepe. Ekkor a lelkünk mellé megkapjuk a szellemet (szabad lelket). A tiszta lánggal égő SZELLEM nem más, mint a bölcsesség (tudás) és szeretet IKERLÁNGJA, ISPILÁNG. A táltosok, regősök házról-házra jártak, tüzzel-vízzel áldották a házakat és a háznépet.

" ...... Naporcájú ISTENATYÁNK,

igazat adván feleségének megígéré,
hogy lelkének szent tüzét bocsájtandja a földre,
ha az ember is igyekszik,
ha ő is törekszik nemesedni, javulni.

Ezért keresztelünk tűzzel,
és ezért várják az emberek
Ispiláng tüzét, a Szentlelket.
Pedig nem várni köll arra, hanem elébe menni,
bévül, kinek-kinek magának, saját lelkében –
s akkor elnyeri ISTEN világosságát,
megújító, tisztító lángját. ......."

Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa.....

Válasz

Húsvét

A feltámadás, a halhatatlanság, az élet örök körforgása a termékenység révén - ez a szimbólumkör kapcsolódik a tavaszhoz, a húsvéthoz.

A húsvéthoz ősi szimbólumok serege társul. Itt van mindjárt a tojás. A tojáshoz az emberiség kezdetei óta misztikus képzettársítások kötődnek. Az egyiptomi Ré Napisten tojásból született, a hindu hagyomány szerint Brahma egy arany világtojásból kelt ki. A régi kínaiak hite szerint is a kozmikus tojásból jött világra az első élőlény. A Kalevala világteremtési modelljében a kacsatojás játszik szerepet, a finn mitológia teremtő istennőjének, Ilmaternek pedig sastojással gyűlik meg a baja, és annak összetörése vezet a világ kialakulásához.

Válasz

Az ŐSÖK NAPJA november 1.

Az ősök tisztelete az egyik legfontosabb erkölcsi parancs. Ez az idő a druida hagyományok szerint is az időn kívüliség időszakának számít. Ezen az éjszakán fellibben a mi világunk és az őseink lakhelye közt feszülő lepel, és az arra felkészültek biztonságos kirándulást tehetnek a túloldalra. Ez az ünnep a mindenszentek-, halottak napjában őrződött meg.

Válasz