Farsangtemetési vidám szokások

Gyakran játszottak „halottasjátékot” fonókban, kocsmákban.

A farsangi „halottasjáték” szereplői hangosan siratták a „halottat”, ahol a főszereplők: „halott felesége, gyermekei, siratóasszonyok, sírásó”. A halottasjátékok gyakran sikamlós jeleneteket is tartalmaztak.

A húshagyókeddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelképezik, ilyenek a farsangtemetés.

A farsangtemetésnek különböző változatai alakultak ki, a farsangot jelképezhette szalmabáb, rongybáb. Csíkcsicsóban a farsangtemetés hamvazószerdán délelőtt kezdődött.

A legrészegebb legényt ráfektették egy létrára, fehér lepedővel letakarták, mert ő volt a „halott”. A felvonulás élén a zenészek halottbúcsúztató, gyászos zenét játszottak. Utána következtek a „halottvivők a halottal”, a „halál” a kaszával, majd a „pap, kántor, késérők” akik nagy zokogással, siratással követték. A faluban végigvonulva tréfás jeleneteket rögtönöztek, a „halottat” gyakran beleborították a hóba, vízbe, sárba, majd jajgatással, sírással kisérve emelték vissza a létrára. Végezetül nagy tüzet gyújtottak, és a farsangot jelképező szalmabábot elégették.